2025.12.13.

 most esett le, jesszusom, hogy talán ez lesz az utolsó, amit írok 2025-ből. de közben meg megfogadtam, ha már év közben ilyen lazára vettem a dolgot, majd írok egy hosszú-hosszú, részletes leiratot arról, pontosan mi meg miképp zajlott velem az elmúlt tizenkét hónapban. 

 most befűtöttem itthon, Andris pizsamájában ülök, délután kettő van, már csak egy kicsit vagyok taknyos, a ruandai népirtásról olvastam, előtte meg a drámatört jegyzeteimet. toffifeet ettem, még mindig nincs íze a csokoládén kívül semminek, és leküzdöttem egy kávét is, de az sem jó még. vettem heetset, pedig már egy éve nem, tegnap, mikor mentem a fahéjba.

 megint nagyon fáradt vagyok, tegnap teli volt a hely, és bogival voltam, aki iszonyú módon idegesített pár óra után. a vendégekkel, úgy éreztem, ordítani tudtam volna, mint előtte Andrissal. csak mikor hazaértem - és az adventi kalendáriumból kapartuk ki a Svájci csokjainkat - jutott eszembe, hogy péntek tizenhárom volt és Luca-nap. ha eszembe jut, ahogy bogi parancsolgat, megintcsak ideges leszek. pedig szerettem a fahéjba járni, Andris nem szerette, de én igen. 

 később utószinkront veszünk fel, aztán az új sorrentino-film bemutatójára megyek a Corvinba apával, lesz utánna pezsgő meg bruschetta. örült nagyon tegnap, mikor felhívtam. 

 most nagyon komolyan veszem ezt a karácsonyt. megrendeltem az ajándéknak valókat, jövő héten készítjük, azt is várom. van kalendáriumunk (akkor, még októberben döntöttem el, hogy idén ez ilyen lesz), van koszorúnk, gyertyánk és világító házikónk is. vettem mikuláscsomagot, pulcsit Andrisnak, baszatjuk a fűtést egész nap. sokat leszünk együtt, és azt nagyon várom, két napra meg anyáék és a lustálkodás is bírható. 

 most én a sátántangót olvasom, csak még lassan haladok. általában német nyelvű podcastet hallgatok meg dalokat, hogy készüljek a Svájcba költözésre. ma este megint azt álmodtam, hogy kint vagyok, lézerharcoltam, isteni jó volt. 

 persze, van még dolog addig. az eltén jövő héten kurzushét lesz, és én előre gyűlölködöm, mert reggeltől estig akarják, hogy csináljunk ott valamit, és ez megint olyan gimis médiatábor-hangulatú, én meg félig direkt (mert most sok pénzt gyűjtök a költözésre) és félig dacból, beitattam magam két napra a fahéjba, szerdára és péntekre, mikor gondoltam, hogy jó lesz (mostanában háromszor mentem, szóval ez nagy szó), szerdán meg valószínűleg Adrival utószinkronozunk, azon már kicsit aggódom, hogyan fogunk átérni. 

 forgatni kéne a félévi doksit is, ha abbahagyom az írást, írok a zsidómnak. van még a vágás, de az most belazult. keresek lakást, másik albérletet, hogy olyanba költözhessünk, amit ki lehet fűteni (és jó esetben, nyáron lehet hűteni). de közben megszakad a szív, mert nem szívesen költöznék el a Krisztináról. 

 a házimunkával nem foglalkoztam mostanában, mert rájöttem, az az olvasás, írás, tanulás rovására megy. és én satnyultam és butultam hónapokon át, feleslegesen. az elmúlt hetekben Andris csinálta, majd valami jó módszert kieszelünk erre is, de persze motivációm sincs takarítani egy hideg, sötét lakást, amit hamarosan elhagyunk. költözni nem akarok. 

 barátaimmal sem találkoztam, mert lemorzsolódnak, vagy én morzsolom le őket, mostanában szinte mindenki untat andrison kívül. arra gondolok, mennyi minden közt lavírozok, és milyen nehezen élek, hogy mennyi felelőség, feladat, és teher van rajtam, és minden, amit ők panaszkodni és szomorkodni tudnak, elidegenít. azt várom, nőjenek fel hozzám, miközben tudom, sosem lesz már ilyen. 

 ennek a természetesen szelekciónak a sodrásába került: Mimi, Cami, barbi (az őzet vissza kell kérnem tőle, meg a farmert). szegény baebit sajnálom, mert nem néztem meg az előadását, nem tudom, miért, nem érdekelt, és, azt hiszem, haragudtam is rá még. eluntam, hogy mindig mindenkitől bocsánatot kérek, és hogy tőlem soha senki. Lilire is haragszom még, de vele nem találkozom sokat, és legutóbb pont jó volt. 

 petit szeretem, ő maradt. csak ő meg Fehérváron van. Kata is maradt, jövő héten együtt megyünk forralt borozni meg fényeket nézni. 

 most írok a zsidómnak, várom, hogy hívjon Gunnar.